A menekültek nem nemtelenek

Magyarország az utóbbi időben hirtelen a főként Nyugat-Európába irányuló, növekvő menekültáradat egyik útvonalán találta magát, és a menekülő emberek százezrei láttán sürgető kérdések és feltételezések merültek fel a témával kapcsolatos politikai és közbeszédben, gyakran arra összpontosítva, hogy a menekülők vagy migránsok milyen veszélyeket jelenthetnek az európai társadalmakra és a hazai lakosságra. A migránsok vándorlásának vélhető okai között felmerült a „tisztán” gazdasági okokból történő elvándorlás a fejlettebb gazdaságú Európa felé, ugyanakkor az is, hogy a szélsőséges iszlamista militáns terrorhálózatok (női és férfi tagokkal) ilyen módon akarnának terjeszkedni kontinensünkön. Ám a nemzetközi szervezetek és a média híradásainak fényében egyre egyértelműbb, hogy ezek az egyedülálló férfiak és nők, illetve családjukkal együtt érkező migránsok valóban a túlélésükért, háborúk elől menekülnek. A szemünk előtt zajló migráció gender-, azaz társadalmi nemi vetületei igen összetettek, ezen belül a nők helyzete különösen sérülékeny. Viszont talán most először vannak a migráció célországai, a nyugat-európai jóléti államok, és tágabban az Európai Unió is olyan tapasztalatok, tudás és nemzetközi közpolitikai eszközök birtokában, melyek segítségével tudatosan nyomon követhetnék a sérülékenyebb csoportok, köztük a nők helyzetét, és aktívan felléphetnének helyzetük javítása és társadalmi szerepük erősítése érdekében.

A jelenleg is zajló háborúk színterein, főként Irakban és Szíriában a nők sérelmére elkövetett erőszak jelentősen fokozódott és különösen extrém formákat öltött, nagy veszélyt jelentve a térségben élő lányokra és nőkre. A polgárháború különböző összecsapásaiban az áldozatul esett és az Iszlámra hivatkozva harcoló terroristák által maguknak kiválasztott lányok és nők sorsa egyaránt súlyosan kilátástalannak tűnik. A gyerekkereskedelem és a gyerekkatonaság problémája a fiúkat is sajnos nagy mértékben érinti, és súlyos, akár életveszélyes helyzetbe is juttathatja őket. Ugyanakkor a lányokat és a nőket még ennél is nagyobb és hosszabb távú kiszolgáltatottság, az önrendelkezés teljes hiánya fenyegeti, a rájuk mások által kegyetlenséggel rákényszerített szexuális és reprodukciós szerepek megtagadása életük elvesztésével jár. A szexuális erőszak hadi fegyverként való alkalmazása a nők ellen sajnálatosan mindegyik háborús övezetben óriási méreteket öltött.

Az elképzelhetetlen kegyetlenséggel, büntetlenül elkövetett nők elleni erőszaksorozat nemzetközi szinten is felháborodást váltott ki. Így például az Európai Női Lobbi, melynek a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség a magyar tagja, sürgős előterjesztéssel fordult az Európai Unió illetékes szerveihez annak érdekében, hogy saját eszközeikkel mielőbb próbáljanak a jogsértések ellen fellépni. Az indítványra mind Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, mind pedig Neven Mimica, az Európai Bizottság nemzetközi együttműködésért és fejlesztésért felelős biztosa nevében érkezett válasz, amelyben elismerték a téma fontosságát, és ismertették azokat az eszközöket, amelyekkel az Európai Unió a fejlesztési együttműködés és a bevándorláspolitika keretein belül az érintett nők helyzetének javítását próbálják elérni.

A nők sérelmére elkövetett jogsértések elleni fellépés és a nők hosszú távú támogatása részét képezi egy új, Szíriára és Irakra vonatkozó EU-s regionális stratégiának, mellyel kapcsolatban idén februárban adtak ki nyilatkozatot, és amelyhez összesen egymilliárd eurót rendeltek. A rövid- és hosszútávú elemeket is tartalmazó stratégiai tervezet figyelembe veszi a nők és a gyerekek különösen sérülékeny helyzetét, és szem előtt tartja speciális igényeiket és ezek ellátásának fontosságát. A tervezet hivatkozik a 1325. számú ENSZ biztonsági tanácsi határozatra, amely az eddigi egyik legfontosabb nemzetközi jogi eszköz a nők által a fegyveres konfliktusok során elszenvedett nemi alapú erőszak leküzdésére és a nők helyzetének megerősítésére a konfliktusok során és az azt követő béketeremtési folyamatban. Ennek értelmében a stratégia egyrészt célul tűzi a nők elleni erőszak megelőzését, illetve felderítését és az ellene való fellépést, az áldozatok segítését és ellátását. Ezen túlmenően törekszik a nők egyenlő mértékű bevonására a konfliktus megoldásába és a béketeremtésbe, a nők önálló és közösségi megerősítésére, gazdasági helyzetük javítására. Az EU, többek között a háborúk által fenyegetett és azt átélt nők speciális helyzetének felismerése nyomán jelenleg dolgozik egy a nemekre vonatkozó „ambiciózus és összetett” cselekvési terv megalkotásán az EU külpolitikájára és a fejlesztési együttműködési politikára vonatkozóan, a 2016-2020-as időszakra. A kül- és biztonságpolitikai főképviselő pedig a téma fontossága miatt az Európai Külügyi Szolgálatán belül létrehozott egy a nemi dimenzióval foglalkozó tanácsadói posztot.

A jelenleg dúló fegyveres konfliktusok és a nyomukban kialakult nagymértékű migráció összetett problémájának megoldása nyilvánvalóan kihívást jelent az EU, az átvonulás útvonalán lévő országok és a célországok kormányzatai számára, melyben biztonság- és bevándorláspolitikai megfontolások és humanitárius kötelezettségek között kell egyensúlyt találni. Gyakran a probléma nagymértékű nyomása hatására hagyják az érintett kormányok figyelmen kívül azt, hogy a háborúk a nőket milyen speciális fenyegetettségnek teszik ki, és hogy a nemi alapú erőszak fenyegetése jogos alap a menedékkérelemhez. Úgy gondoljuk, hogy az EU a fenti eszközök tényleges és lankadatlan alkalmazásával remélhetőleg, helyzetéhez mérten tehet annak érdekében, hogy az érintett nők veszélyeztetettsége a háborús zónákban és az EU területén is csökkenjen. Az egységes fellépéshez elengedhetetlen, hogy az EU-s tagállamok is ezeknek az emberi jogi alapú dokumentumoknak a szellemében lépjenek fel – úgy véljük, hogy a nők védelme az eszkalálódott erőszak ellen korunk eszközei és tapasztalatai fényében elengedhetetlen kötelesség.  

 

A témához kapcsolódó további információkat honlapunkon a „1995-2015 Az Európai Női Lobbi áttekintése az Európai Unióban megvalósult tevékenységekről” című kiadvány „A nők és a fegyveres konfliktusok” fejezetében talál.