Mi az a gender mainstreaming?

Például, amikor egy intézmény építésénél és a mellékhelyiségek kialakításánál több női vécét hozunk létre annak érdekében, hogy egyenlő legyen a két nem számára a mosdókhoz való hozzáférés lehetősége. Hogy miért? Feltűnt, hogy a női vécéknél mindig hosszabb sorok állnak, míg a férfi vécék előtt szinte soha nem látsz tömött sorokat? Ennek oka, hogy a nők több vegetatív okból használják a mosdót, mint a férfiak, például a menstruációs szükségletek és terhesség esetén megnövekedett igényeik miatt. Ezért körülbelül kétszeres gyakorisággal veszik igénybe a mellékhelyiséget, ezért ennyivel több vécét is kellene létrehozni ahhoz, hogy egyenlőek legyenek a vécére jutási lehetőségeik a férfiakéval. Egy a témához kapcsolódó másik probléma ugyanakkor, hogy ha a nyilvános épületek mellékhelyiségeiben van pelenkázóasztal, azt gyakran kizárólag a női mosdóban helyezik el, ami azoknak a férfiaknak jelent hátrányt, akik kisgyerek(ük)re vigyáznak, például vele sétálnak vagy áruházba mennek. Ha a pelenkázóasztal a férfiak számára nem elérhető helyiségben van, az kényelmetlen helyzethez és bosszantó vagy olykor a gyerek egészsége szempontjából előnytelen kényszermegoldásokhoz vezethet. Bár a mosdós példák túl banálisnak tűnhetnek, megmutatják, hogy mik azok a szempontok, amelyeket a gender mainstreaming esetében figyelembe kell venni.

A gender mainstreaming a nemek közötti egyenlőséget elősegítő közpolitikák továbbgondolása, azaz, hogy minden egyes intézményi döntés meghozatala előtt a döntéshozók gondolkodjanak el és vegyék figyelembe, hogy az adott intézkedésnek milyen eltérő hatásai lehetnek majd a nőkre és a férfiakra, és hogyan vehetnék elejét annak, hogy a döntésnek negatív hatása legyen az egyik vagy a másik nemre, miközben a nemek közötti egyenlőség célját végig szem előtt tartják.